Bár IQ teszteket ma már mindenhol használnak, amikor fel szeretnék mérni az intelligenciánkat, megjósolni beválásunkat az iskolában vagy később a munkahelyen, az érzelmi intelligencia sokkal jobban előrejelzi, mennyire leszünk sikeresek.

Az alig 6 éves gyerek a speciális igényű társának egy ajándék kisautót hoz, mert előző nap észrevette, hogy senki sem akart melléülni a buszon. Ez a gesztus arról árulkodik, hogy magas érzelmi intelligencia hányadossal rendelkezik. Az EQ olyan készségek eszköztára, melyek a kutatók és az oktatási szakemberek szerint is sokkal többet számítanak, mint a gyerek intelligencia hányadosa, vagyis IQ-ja. Daniel Goleman pszichológus úgy becsüli, hogy az IQ legjobb esetben is csak 20 százalékban határozza meg a sikereinket, miközben más erősségek, mint az EQ, a temperamentum, a család oktatási szintje és a tiszta szerencse teszi ki a fennmaradó 80 százalékot. Más szóval miközben a kognitív készségek, mint a beszédértés, a memória, a logikai készség és a beszédfeldolgozás sebessége akadémiai előrejutásunkat ugyan segítik, addig nem sokat érnek olyan szociális-emocionális készségek nélkül, mint a motiváció, a kitartás, az impulzuskontroll, a megküzdési mechanizmusok és a kielégülés késleltetésének képessége. 

Goleman után, aki először használta az érzelmi intelligencia kifejezést, kutatások hada bizonyította az érzelmi intelligencia fontosságát, azt, hogy az EQ előrejelzi későbbi sikereinket a kapcsolatainkban, sőt még egészségünket és életminőségünket is előrevetíti. Kimutatták, hogy a magas EQ-val rendelkező gyerekek jobb tanulmányi eredményekkel rendelkeznek, tovább járnak iskolába, és összességében is egészségesebb döntéseket hoznak (például kevésbé hajlamosak a dohányzásra). A tanárok szerint a magasabb érzelmi intelligenciájú gyerekek kooperatívabbak, és jobb vezetők az osztályban. Felfedezhető az összefüggés az alacsonyabb EQ és a bullying (bántalmazás, szekálás) kialakulása között is, mi több, a magas EQ jobb előrejelzője a későbbi szakmai sikereknek, mint maga az intelligencia hányados.

Hogyan mérhető az EQ?

A hagyományos intelligencia teszt olyan készségeket mér, mint a szókincs, az olvasási készség, az emlékezet, a logikai vagy a matematikai készség. Mindeközben az EQ értékelő teszt teljesen más aspektusait vizsgálja az intelligenciának: az érzelmi szókincset, az empátiát, a belső motivációt, és azt, ahogyan az érzelmeinket szabályozzuk. Az EQ pontszámunk – csakúgy, mint az IQ mérésénél – 100-nál tekinthető átlagosnak, 115-nél átlag felettinek, 85-nél azonban már problémára kell gyanakodni. Sokan persze azért nem tartják pontosnak az értékek meghatározását, hiszen a szorongás és a stressz megzavarhatja a teljesítményt, ahogy a technológia és a közösségi média használata is, amelyek csökkenti az alapvető, szemtől szembeni szociális és érzelmi készségek használatának lehetőségét.

Az érzelmileg intelligens gyermek és tini

A cikk elején bemutatott példa arról árulkodik, hogy az empátia fontos EQ-készség, de az EQ nemcsak ebből áll. Az érzelmileg intelligens gyerek képes pontosan felcímkézni az érzéseit, szabályozni azokat, és kontrollálni a reakcióit, például képes szavakba önteni az érzéseit ahelyett, hogy odacsapná a játékát a falhoz. Egy magas érzelmi intelligenciájú gyermek képes komplexebb szociális helyzeteket kezelni, értelmes barátságokat építeni, hiszen együtt tud érezni társaival. 

Ahogy a gyerek tinédzser, majd felnőtt lesz, az EQ kapcsolódni fog a belső motivációhoz és az önszabályozáshoz is, meghatározza, milyen döntéseket hoz, hogyan használja fel gondolatait és érzéseit a stressz kezelésének érdekében, hogyan oldja meg a problémáit vagy éri el céljait. Például egy magas érzelmi intelligenciájú tinédzser képes úgy menedzselni az idejét, hogy befejezze a házit, felkészüljön a felelésre, diákmunkát vállaljon, jelentkezzen az egyetemre, miközben sikeresen kezeli a családi és baráti kapcsolatait is. Jó hír, hogy míg az IQ statikus és egy idő után változatlan (sőt a korral akár csökkenhet is), az EQ folyamatosan, akár az életünk végéig is növekedhet. Ehhez azonban a gyereknek és a felnőttnek is kitartó tanulásra és gyakorlásra van szüksége.

Taníthatjuk neki az EQ-t?

Az EQ egy része velünk született képesség, másik része pedig tanulható, így például az érzések megnevezése és kezelése, vagy mások érzelmi szükségleteire való válaszadás. Játékon (különösen drámajátékon vagy babákkal való szerepjátékon) keresztül fejleszthető az empátia, főként kisgyermekkorban. A történetmesélésen keresztül a gyerekek megismerkednek a szociális világgal, képesek lesznek eligazodni a helyzetekben, megtanulják az események és az érzések helyes kezelését, kontextusba helyezik a szituációkat. Megtanulnak figyelmesek lenni saját érzéseikre, kifejezni azokat, kijönni más gyerekekkel, megosztani velük játékaikat, és felelősséget vállalni. Ezek egyáltalán nem alapvető és magától értetődő készségek, a gyerekeknek kemény munkájuk van abban, hogy mestereivé váljanak. Később, ahogy a gyerekek növekednek, a tanulás a szociális készségekről és az érzelmi kifejezőkészségről áttevődik a szociális felelősségvállalásra, amely azt jelenti, mennyire tudunk a közösség jó tagjai lenni. A gyerekek ekkor már azt tanulják, hogy részei valami nagyobbnak.

Ahogy minden, úgy a magas EQ kifejlődése is otthon kezdődik

A gyerekek sokat tanulnak szüleiktől, különösen a korai években. A 2 és 5 év között jelentkező fizikai agresszió, melynek oka a megfelelő, adekvát nyelvi kifejezőkészség hiánya, jó lehetőség lehet nekünk, szülőknek, hogy segítsünk megnevezni ezeket az érzéseket, és egyben meg is birkózni velük például a játék erejével. Emellett szülőként saját érzelmi intelligenciánkat sem árt felmérnünk, és feltennünk magunknak a kérdést: Hogyan reagálunk az érzéseire? Mit mondunk, ha fájdalom éri? Mennyire tudunk vele empatikusak lenni? Érdemes lelassítanunk, és megvizsgálnunk, hogyan tudjuk kezelni saját, illetve gyerekeink érzéseit. Legtöbbször nem kell „megjavítanunk” ezeket, egyszerűen csak le kell ülnünk a gyerekünk mellé, és teret adni neki, hogy biztonságosan megélhesse érzelmeinek teljes skáláját.

A Today’s Parent cikkének felhasználásával

A bejegyzést készítette:

Bánosi Eszter

ITT TÖLTHETED LE INGYEN AZ APPOT: